Román-magyar kulturális közeledés jegyében született meg A költők hajója című versantológia, amelynek bemutatója a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Központban volt a napokban. A 28 szerző verseit tartalmazó kötet a nagyváradi Civil Akadémia Alapítvány, a Kiss Stúdió és a Familia folyóirat közös kiadása, a programot a Kárpátok Eurorégió Alapítvány támogatta. Szerveztek már szimpóziumot a kulturális közeledés jegyében, fotó- és ikonkiállítást, gyulai és nagyváradi poéták alkotóműhelyét. /A költők hajója alkalom a közeledésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2002. augusztus 10.
Ötödik születésnapját ünnepli az idén a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió. Marossy Zoltán, az RMDSZ Temes megyei tanácsosa szerint egyesek sikertörténetnek nevezik a DKMT-t, mások szerint felszínes, nem túl sikeres kezdeményezés. Szerinte az igazság középen van. Először, a Kárpátok Eurorégió kapcsán botrány kerekedett, embereket váltottak le bukaresti nyomásra. Azóta Bukarest is másként viszonyul ehhez a kérdéshez. /Ötéves a DKMT Eurorégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
2002. november 15.
Szlovákiában (Kassán) megalapították a Kárpátok Eurorégió Múzeumi Szakembereinek Egyesületét. A szlovákiai, romániai és magyarországi muzeológusok és régészek célja az egyesület megalapításával az volt, hogy egy civil szervezetet hozzanak létre, melynek révén olyan pályázati pénzösszegekhez juthatnak, amelyeket fejlesztésekre fordíthatnak. Az egyesület alapjait Kassán fektették le, a székhely meghatározásakor túlnyomó többséggel Nyíregyháza nyert. Az egyesület romániai tagjai: a Szatmár Megyei Múzeum, a Máramaros Megyei Múzeum és a Szilágy Megyei Múzeum. /Három ország múzeumai szövetkeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2003. december 24.
Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy 2000-ben megszületett a Szövetség Hargita megyéért programtervezet melyben minden település leírta, mi a fontos a lakosságnak, s minek a megvalósítására van lehetőség saját vagy más forrásokból. Az összegzésekor kitűnt, hogy a 60 önkormányzat legtöbbje a gáz bevezetését szorgalmazza. Mára a fővezeték már megvan Csíkszeredán túl, a jövőben eljut Gyergyón át Maroshévízig, a Hargita Gaz Rt. pedig 167 településen építi ki a hálózatot, ennek köszönhetően közelebbről 80 000 családhoz jut el a vezetékes gáz. A gázhálózat kiépülése volt az elmúlt évek egyik legnagyobb megvalósításának. A másik nagy eredmény a vezetékesvíz-program kivitelezése. Mostanáig 90 százalékban megvalósult a 10,8 millió dolláros program, ennek folytán Hargita megye 58 települése jut vezetékes vízhez. A sikerek között van a gyermekotthoni hálózat megszüntetése, 800 000 eurós pályázatot nyertek, házakat vásároltak, családi környezetben helyeztek el 1200 gyermeket. A Caritasszal együttműködve szociális programunk keretében közel a megye 40 településén kidolgozták az idős emberek otthoni gondozásának rendszerét. Példa nélküli akció ez Romániában. A pénztelenség aggasztó. Sok helyen ott a gáz- és vízvezeték az utcában, mégsem jut el minden házba, mert költséges a bevezetése. Nagy probléma az úthálózat korszerűsítésének lassú üteme. A speciális útalapból kevés pénz jut a megyének, ezen a helyzeten a Megyei Tanácsok Szövetségének alelnökeként próbált változtatni, javasolt egy általánosan elfogadott szabály kidolgozását a pénzek leosztására. Hargita megyének 70 millió euróra lenne szüksége az utak rendbetételéhez, ezzel szemben évente 2 millió euróból gazdálkodnak. Százéves hídjaink vannak, amelyeket még a Monarchia idején építettek, bármikor betörhetnek. Hargita megye tagja az Európai Régiók ülésének, a Helyi és Regionális Hatóságok kongresszusának, a Kárpátok Eurorégiónak, testvérmegyei kapcsolatokat is ápolnak több magyarországi megyével, együttműködési megállapodást írtak alá a németországi Brandenburggal, a lengyelországi Krakkóval. Ezek a kapcsolatok anyagilag is fontosak. Amikor pénzhiány miatt elakadt a csíkszeredai Millenniumi templom építése, közbenjárásukra a magyarországi testvérmegyék 4,5 millió forinttal segítették ki őket. A személyes kapcsolatoknak köszönhetően a finanszírozott programok jóval több pénzt hoznak a megyének, mint a külföldi utak egész évi költségei. /Borbély László: Csapatmunkának köszönhető minden eredményünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./
2004. január 24.
Hajdú-Bihar megye kilép a Kárpátok Eurorégióból, mert az eurorégiós tagság a drága tagdíj ellenére nem járt érdemi hozadékkal a megye számára, ugyanis a szervezet nagysága miatt nem alkalmas uniós pályázatok elnyerésére, és nem rendelkezik érdemi pályázati forrásokkal. /Hajdú-Bihar kilép a Kárpátok Eurorégióból. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2004. január 30.
Január 29-én Nyíregyházán a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanács székhelyén ünnepélyes keretek között nyújtották át a nemzetközi és etnikai kisebbségek felzárkóztatása és esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kifejtett eredményes tevékenységért a tanács által odaítélt kisebbségi díjakat. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanácsa 28/2003. számú határozata értelmében Szabó Istvánnak, a Szatmár megyei tanács elnökeként az előbb említett területen végzett munkájáért a kisebbségi díj arany fokozatát adományozta. Ugyanazon elismerésben részesült Nuszer Ernő, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Gazda László, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke. Szabó István utalt arra, hogy az elismerés nemcsak őt illeti, hisz mindaz, amit e téren elért, az az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közös erőfeszítésének köszönhető. Emlékeztetett arra is, hogy amikor Szatmár megye csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, azt a hivatalos román politika igen nagy ellenszenvvel fogadta, keményen meg kellett küzdeniük igazuk bizonyításáért. Kihangsúlyozta, hogy a Kárpátok Eurorégió kibontakozása, munkájának eredményessége nagymértékben a magyar fél kezdeményező munkájának, segítőkészségének köszönhető. /Máriás József: Kitüntetés az eredményes tevékenységért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./
2004. július 14.
A Pro Europa Liga szatmári fiókszervezetének kiadásában, a Kárpátok Eurorégió Alap támogatásával megjelent a Mesék és legendák című, tavaly kiadott helytörténeti kiadvány második, javított kötete magyar és román nyelven, valamint az első kiadvány német és ukrán nyelven. Kónya László tanfelügyelő, a Pro Europa Liga szatmári szervezetének elnöke hangsúlyozta: a kiadványban azoké a diákoké a főszerep, akik a történeteket felkutatták, összegyűjtötték. A magyar nyelvű, javított kiadást dr. Bura László egyetemi tanár értékelte. /(anikó): Mesék és legendák – román, magyar, német és ukrán nyelven. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./
